Rossz hangulatban telt az új brit kormány első éve – a kilátások pedig csak borúsabbak
A közel háromszáz éves kétpárti váltógazdaság vége van kibontakozóban Nagy-Britanniában, miután a baloldali kormány kudarcai nyomán a Munkáspárt támogatottsága kezd összeomlani. Ennek nyertese a brexit szülőatyjaként ismert Nigel Farage pártja lehet. Mi okozta Keir Starmer kabinetjének gyors népszerűségvesztését?
Trump vámháborúja kilökte a frontvonalra az amerikai dollárt
Bár a trumpi vámpolitika végső formája továbbra is kétséges, az április elején látott piaci reakciók alapján felvetődhet a kérdés: magától értetődőnek tekinthetjük-e még az amerikai dollár kulcsvaluta pozícióját? Az április eleji dinamikák folytatódása hosszabb távon akár az amerikai fiskális mozgástér beszűkülését is eredményezheti, ez pedig messzemenő következményekkel járhat a geopolitikai térben is.
Trump vámpolitikája furkósbot az Egyesült Államok kezében – a célok azonban továbbra is homályosak
Donald Trump választási kampányban tett ígéreteihez híven agresszív vámpolitikai intézkedésekkel és harsány fenyegetésekkel nyitotta második elnöki ciklusát. A republikánus elnök külkereskedelemmel kapcsolatos nézetei igen változatosak. A vámokra hol a külkereskedelmi hiány mérséklésének eszközeként, hol bevételi forrásként, hol külpolitikai furkósbotként tekint. Elemzésünkben áttekintjük, milyen gazdaságstratégiai és külpolitikai megfontolások húzódhatnak a háttérben, illetve mit várhat az Egyesült Államok és a világ a Trump-féle új protekcionizmustól.
A február 23-ai német választások nyomán várhatóan nem csak új kancellárja lesz az országnak, de az évek óta betegeskedő gazdaság is új irányt vehet. A híres berlini költségvetési szigornak egy időre véget vethet, hogy mihamarabb ki kell vezetni a világ harmadik legnagyobb gazdaságát a recesszióból. De hogyan?
Az elmúlt 150 év a globális gazdasági és geopolitikai erőviszonyok drámai átrendeződésének időszaka volt. A 20. század első szakaszában lezajlott Európa és az Egyesült Államok helycseréje, míg a század második felében a nyugati civilizáció komoly kihívókat kapott a feltörekvő kelet-ázsiai régió képében. A 21. század egyik legfontosabb geopolitikai kérdése, hogy Kína felemelkedése megvalósulhat-e békében, a hegemón pozícióját féltő Egyesült Államokkal való fegyveres konfliktus nélkül. Mivel magyarázhatjuk Európa pozíciójának romlását? Magasabb életszínvonalat eredményez-e az Egyesült Államok magasabb egy főre jutó GDP-je? Elemzésünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Fényes jövő állhat az olasz gazdaság előtt, a mostani fellendülés azonban csak délibáb
Olaszország elmúlt években nyújtott gazdasági teljesítménye nyomán a gazdasági elemzők egy része egyenesen olasz gazdasági csodáról, a közel évtizedes stagnálás korszakának végéről értekezik. A dél-európai ország a 2008-as globális pénzügyi válság egyik legnagyobb elszenvedője volt a nyugati fejlett gazdaságok körében. A nemzetközi összehasonlításban is kimagasló területi egyenlőtlenségekkel, alacsony munkaerő-termelékenységgel, kivándorlással és a lakosság alulképzettségével egyaránt küzdő olaszok a GDP-arányos államadósság és a kamatterhek drámai megugrásával is szembesültek. A 2020-as pandémia nyomán a G7-es országok közül Olaszország – a britek után – a legnagyobb visszaesést szenvedte el. A nagy visszaesést követő gyors visszapattanás és a kormányzat sok tekintetben fenntarthatatlan gazdaságélénkítő programjai nagyban magyarázzák az elmúlt évek kiemelkedő, azonban egyre inkább stagnálásba forduló gazdasági növekedését. Az olasz gazdaság strukturális problémái továbbra is megoldatlanul állnak a politikai döntéshozók előtt. A közeljövő nagy kérdése, hogy Giorgia Meloni képes lesz-e fordítani a baljós tendenciákon és Olaszország kivétellé válhat-e az egyre inkább versenyképtelen európai gazdaságok sorában.
Nem tépázta meg az unortodox argentin elnök népszerűségét a sokkterápia
Bő egy éve foglalta el hivatalát Argentína elnöke, Javier Milei. A bevallása szerint anarchokapitalista nézeteket valló közgazdász professzor a politikai elemzők többségének várakozására rácáfolva, protestszavazatok tömegével aratott győzelmet az elnökválasztás második fordulójában. A demokratikus felhatalmazás lehetővé tette Milei számára, hogy az elmúlt egy évben véghez vigye Argentína történetének egyik legnagyobb gazdasági stabilizációját.
Az argentin politika kontextusában is szokatlanul kendőzetlenül kommunikáló elnök közel fél tucat minisztériumot szüntetett meg, a GDP közel hat százalékát kitevő mértékben vágta meg a kormányzati kiadásokat, valamint megkezdte az állami szabályozások széles körű eltörlését. Elnöksége példátlan, a szabadpiaci, libertárius elvek mentén végrehajtott kísérlet, mely az elmúlt évben alapjaiban formálta át a sokak által sokszor leírt, számos államcsődtől szenvedő Argentína gazdaságát.
Megrengeti-e az új brit kormányt a „toxikus” büdzsé?
A júniusban rendezett választás után hivatalba lépő munkáspárti kormány mézeshetei hamar véget értek az Egyesült Királyságában. A brit közélet tömeges zavargásoktól és a költségvetés helyzete körül kialakult rossz hangulatú vitáktól lett hangos. A helyzeten az október végén bemutatott új költségvetés sem segített, ugyanis a baloldali ígéretekkel szemben a kormány adóemelésekbe kezdett, és a várható költségvetési hiány emelkedését is bejelentette. Elemzésünkben áttekintjük az új kabinet turbulens hónapjait, de kitérünk a jobboldali politikai tér átalakulására is.